Az Index elemzése szerint felvetődik a kérdés, hogy vajon a kriptodevizák használata az oroszok számára megoldást jelenthet-e a szankciók elkerülésére. A szakértők ennek akadályát abban látják, hogy hiányzik ezekből a likviditás, és abban is, hogy a blokklánc útja eleve nyomon követhető. A lakosság egy részét az is érdekli, hogy a bitcoin a jövőben betölthet-e „digitális arany” funkciót. Az ukránok pedig bitcoinban is várják az adományokat.
Ukrajna megtámadása után Oroszországot gazdasági szankciókkal sújtották, hogy ne tudjanak hozzáférni a globális pénzügyi rendszerhez. Sok orosz bankot kizártak a SWIFT-rendszerből, majd elkezdett zuhanni az orosz rubel is. Így kerültek képbe a kriptodevizák, azok közül is elsősorban a bitcoin, hogy azzal vajon az érintett személyek ki tudják-e kerülni a szankciók eredményezte korlátozásokat. Ennek oka, hogy a bitcoin és társai jobbára decentralizált működésűek, ami azt jelenti, hogy nincsen egy központi bankhoz hasonló központi felügyelőszervük.
A kriptodevizák használata az oroszok számára megoldást jelenthet-e a szankciók elkerülésére?
Nagyon fontos megállapítás, hogy a kriptodevizák mozgása könnyen nyomon követhető a blokkláncon. Ebből következik, hogy a szankciók által okozott korlátok kikerülésére nem tűnnek jó eszköznek. Arról nem is beszélve, hogy nem is igazán likvid eszközök, hiszen likviditásuk a globális devizapiaci likviditásnak csak a töredékét teszi ki. Ez egyúttal azt is előrevetíti, hogy kriptodevizák formájában jelentős összegeket nehezen lehetne mozgatni – írja összegzésében a CNBC a kialakult helyzetről.
Az ügyben nyilatkozott többek közt a Coinbase kriptotőzsde vezetője, Brian Armstrong is, aki elmondta, hogy a szankciókat komolyan veszik. Ez abban nyilvánul meg, hogy a szankcionált természetes és jogi személyekhez tartozó IP-címekről indított kriptodeviza-tranzakciókat blokkolják.
Amióta az oroszok megtámadták Ukrajnát, a tranzakciók mennyisége a CryptoCompare szerint mind orosz rubelről bitcoinra, mind az amerikai dollárhoz kötődő úgynevezett stablecoinra jelentősen megnövekedett. A cél minden bizonnyal az lehetett, hogy az érintett személyek és vállalatok orosz rubelből mindenáron valamilyen, amerikai dollárban nyilvántartott eszközbe tudjanak menekülni.
A Coinbase munkatársa szerint az
orosz rubel gyengülése miatt az orosz lakosság egy része a kriptodevizákat használja menekülőeszközként.
Az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának kiberbiztonsági igazgatója, Carol House szerint az orosz államnak esélye sincsen arra, hogy kriptodevizákkal a szankciós intézkedéseket kikerülje, hiszen az állam számára is megfelelő volumenben lehetetlen ezt megvalósítani.
Digitális arany lesz-e a bitcoin?
A bitcoinhívek évek óta azt szajkózzák, hogy szerintük a bitcoin a digitális arany. Azt hiszik, hogy a bitcoin értékmegőrző, és szerintük a bitcoin tartása piaci felfordulás esetén is pénzügyi védelmet nyújt számukra. Az elmúlt évek tapasztalata viszont teljesen más képet mutat: a bitcoin árfolyama akkor emelkedett, amikor a részvénypiaci hangulat is kedvező volt, és akkor esett vissza, amikor a részvénypiacon is elromlott a hangulat. Mivel nagy korreláció figyelhető meg a részvények mozgásával, ezért a kriptodevizák nem tekinthetők menedékeszköznek.
A CNBC cikkében Lux Thiagarajah, a BCB Group kriptopiaci cég egyik vezetője amellett kardoskodott, hogy ugyan az orosz–ukrán háború kitörésekor a mélyből emelkedett valamelyest a bitcoin árfolyama, azonban ebből még nem következik az, hogy elérkezett volna az idő, hogy menedékeszköz funkciót is betöltsön. Menedékeszköz akkor lenne, ha az értékét piaci turbulencia idején is meg tudná őrizni. Mivel ezt nem teljesíti, ezért a legkevésbé sem nevezhető biztonságos menedékeszköznek.
Hasznos a blokklánc-technológia?
A kriptodevizák mögött lévő technológia előnye, hogy a pénz mozgatásához nincsen szükség közvetítőre, a tranzakciók pedig nyomon követhetők. A legtöbb kriptodeviza esetében továbbra is magasak a díjak, és a tranzakciók lassan teljesülnek. Talán ennek is köszönhető, hogy a fizetési rendszereknél sem terjedt el a kriptodevizák használata.
Aktuális hír, hogy az orosz–ukrán háború miatt Ukrajna bejelentette, hogy adományként ilyen digitális fizetőeszközöket is elfogad. A befolyó összeget például a hadsereg finanszírozására is fordíthatják.
Az Elliptic elemző cég szerint Ukrajna több mint 50 millió dollárt gyűjtött be a kriptodevizákon keresztül.
Míg a hagyományos nemzetközi banki átutalásoknak magas a költségük, és több nap is eltelik, mire megérkezik a pénz, addig a kriptodevizák előnye leginkább a gyors transzferben rejlik – fogalmazott a London School of Economics egyik vendégprofesszora.
Forrás: Singer Zoltán - Index.hu
Comments