A stadionozás, avagy az évtized demagógiája

Az Index.hu cikket írt a magyar stadionépítésekről 330 milliárddal zárul a stadionépítések évtizede címmel. Természetesen a közvélemény újfent felháborodott a hatalmas összegeken, és jellemzően érzelmi és politikai szempontból ítélték meg, és ítélték el az elmúlt évtized stadionépítéseit. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a tíz év alatt elköltött 330 milliárd forint valójában mennyire jelentős összeg az ország költségvetéséhez viszonyítva?

H. L. Mencken amerikai újságíró ismert mondása szerint demagóg az, aki olyan tanokat hirdet, amikről tudja, hogy hamisak, olyan embereknek, akikről tudja, hogy idióták.

Az elmúlt tíz év egyik legerősebb kormányellenes érve egyértelműen a "stadionozás". Csaknem minden témához hozzá lehet tenni hangulatfokozásként, hogy "bezzeg stadionra végtelen pénzt költ a kormány!" Felesleges lenne vitatni, hogy Orbán Viktor 2010-es kormányra kerülése, és Csányi Sándor MLSZ elnöksége óta látványosan felpörgött a stadionépítési láz, számos, évtizedek óta fel nem újított sportlétesítményt modernizáltak, vagy építettek meg Magyarországon. Elkészült az új nemzeti Puskás Aréna, a Honvédon kívül minden élvonalbeli csapat, és több másodosztályú csapat is új stadiont kapott.

Tíz év alatt összesen 330 milliárd forint ment stadionokra, ebből 190 milliárdot a 67 ezres új nemzeti stadion, a Puskás Aréna vitt el.

Röviden szemezgessünk az Index.hu cikkére a Facebookon érkezett kommentekből:

"Még olvasni is borzasztó!" "Dühítő, hogy erre ment el rengeteg pénz!" "Lerabolták az országot!" "Ennyi pénzt elherdálni erre a gyerekes labdázásra?" "Elmebeteg Orbán" "Elképesztő!"

Érzelmek helyett nézzük a számokat

A politikában láthatjuk, hogy rendkívül hatékony hangulatkeltő és szavazatszerző téma a stadionépítések kérdése. Egyszerűbb, és legfőképp célszerűbb az olvasók érzelmeire hatni, mint a számok mögé tekinteni. Mi most mégis – elsősorban közgazdász szemmel – utánaszámoltunk a stadionokra költött kiadásoknak.

• 330 milliárd forint ment el stadionok építésére és fejlesztésére, 10 év alatt.

• Ebből az összegből 190 milliárd forint volt a – még ellenzéki politikusok szerint is fontos és szükséges – nemzeti Puskás Aréna. Itt érdemes megjegyezni, hogy nemzeti stadion 50 évente épül, a következő évtizedekben jó eséllyel senki nem fog újat építeni. A stadion novemberi megnyitójára rendkívüli érdeklődés volt, de csak 67 ezren tudtak jegyet vásárolni. Az új Puskásban rendezik meg a jövő évi foci-Eb három mérkőzését és a 2022-es Európa Liga-döntőt is.

• Tehát 140 milliárd forintból épült számtalan kisebb-nagyobb stadion az egész országban. Ez rengeteg pénznek tűnik, de valójában rendkívül elenyésző összeg állami szinten. Érdemes tudni, hogy Magyarország éves költségvetése 21 ezer milliárd forint, de a stadionok tíz év alatt épültek folyamatosan.

• Számszerűsítve az ország költségvetése az elmúlt tíz év alatt összesen 180.000.000.000.000 forint, azaz száznyolcvanezer milliárd forint volt. Ebből az összegből sportegyesületeknek készült stadionokra 140.000.000.000 forint, azaz száznegyven milliárd forint jutott, 2010 óta.

• Egy egyszerű matematikai művelettel megtudhatjuk, hogy a költségvetésnek mekkora részét érintette a stadionépítés. Ha bárki elosztja a számokat, olyan eredményt kap, ami érzékelhetően nincs összhangban a médiából hallott stadionozás mértékével. Az eredmény 0,00078. Tehát a kiadások 0,00078-ad része ment el a klubok stadionjaira, ami a költségvetés 0,078 (!) százalékát jelenti. A Puskás Arénával együtt ugyanez a szám az állam kiadásainak 0,00183-ad része. Úgy is megfogalmazható, hogy az összes állami költség 0,18 százaléka ment el az összes épült stadionra, 99,82 százaléka pedig minden egyébre.

• Hétköznapi példán keresztül ez olyan, mintha valaki a nettó 300.000 forintos fizetéséből pontosan 549 forintot költene stadionépítésre, sportfejlesztésre, közösségekre, települések fejlesztésére, és több ezer munkahely teremtésére.

A Puskás Aréna nélkül egy sör árát sem éri el az összeg: 300.000 forinthoz viszonyítva 234 forintba kerülne az összes épült klubstadion.

A stadionok futballra gyakorolt hatását nem vizsgálnánk, mivel annak megítélése is erősen szubjektív a tízmillió szövetségi kapitány országában. Lehet azt mondani, hogy az új stadion ellenére csökkent az Újpest és a Diósgyőr nézőszáma, de azzal is lehet érvelni, hogy a Ferencváros és a Zalaegerszeg tábora jelentősen nőtt. Fel lehet hozni, hogy sikertelen a magyar foci, de a 2016-os franciaországi foci-Eb csoportelsősége, a sikeres mérkőzések egész országra gyakorolt, évtizedek óta nem látott hatása, a vb döntős Horvátország tavalyi legyőzése, vagy az FTC Európa Liga szereplése sem megkérdőjelezhető.

A Puskás Aréna telt házas megnyitója 2019. november 15-én. Fotó Szabó Miklós

Elgondolkoztató, hogy az elmúlt 10 év egyik legszélesebb körben elterjedt kormánykritikus kommunikációs panelja mennyire volt felülreprezentálva, túlzottan hangoztatva a valós számok arányához mérten, és mennyivel inkább a politikai hangulatkeltést és haszonszerzést szolgálta, és szolgálja ma is. Ez ügyben számos párt és médium felelőssége, illetve érdeke felmerül.

Érdekes kérdés, hogy ha úgy tennék fel a kérdést, hogy "Ön szerint 1.000 forintból kevesebb mint 2 forintot megér-e a magyar sport támogatása, közösségek építése, települések fejlesztése és munkahelyek ezreinek létrehozása?", akkor vajon hányszor többen támogatnák és támogatták volna az elmúlt évtized stadionépítéseit?

Természetesen a kérdést rendszerint nem így teszik fel, hanem jellemzően félrevezetően, és politikai haszonszerzés céljából a valóságot elfedve hallunk a stadionokra költött elképzelhetetlenül nagy összegekről. Pedig milyen nagyszerű lenne, ha H. L. Mencken definíciója nem lenne ennyire találó a "stadionozás" kérdéskörével kapcsolatban.

Jánossy András Gedeon

Szólj hozzá a Facebookon!